6) Ady alakját megidéző vers

József Attila - Ady emlékezete

- Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta
szóval, tettel és hallgatással is?
Mért békitik a símák alattomba'
lány-duzzogássá haragvásait?
Földön a magyar és földben a költő,
dühödt markába rögöket szorít,
melléről égre libbent föl a felhő,
de tovább vívja forradalmait.

A televény titokzatos honában
izgat tovább, nem nyugszik, nem feled.
Ezer holdon kiált és haragjában
szeleket űz a Hortobágy felett.
Szeleket, melyek úri passzióból
a begyüjtött kis szénát szétszedik
s a sülyedt falun fölkapják a hóból
Dózsa népének zsuppfedeleit.

Teste a földé. Földmívesé lelke,
ezért koppan a kapa néhanap.
Sírja három millió koldus telke,
hol házat épit, vet majd és arat.
Verse törvény és édes ritmusában
kő hull s a kastély ablaka zörög, -
eke hasit barázdát uj husában,
mert virágzás, mert élet és örök.

További versek Ady stílusában: Lovas a temetőben, Rövid óda a kelő naphoz, Pogányos hitvallás magyarul, Bús énekhivás, Téged siratlak

József Attila nagyon korán, de nem azonnal találta meg költői hangját. Első kötete, a Szépség koldusa még az érzelmi forrongásainak korszakát élő fiatalembert mutatja. A formákat korához képest már biztosan kezeli, de versein erősen érződik a Nyugat költőinek, Adynak, Kosztolányinak és különösen Juhász Gyulának a hatása.
A következő években még sokáig ír verseket a nyugatosok modorában is, de hamarosan ráeszmél, hogy ő mégsem azonos a „szépség koldusá”-val, s a nyugtalan önkeresés időszaka következik.
Versei számát tekintve 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét, így költői pályájának ezek legtermékenyebb évei. A szabadvers, az expresszionizmus és szürrealizmus mellett - részben a húszas évek újnépiességének, Erdélyi József népi lírájának hatására - József Attila a népköltészetet, a népdalok tiszta hangját is felfedezi a maga számára.
A húszas évek derekától kezdve nyer teret József Attila költészetében a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó embert idéző szerepjátszása.